Tisztelt Kollégák!

A hétvégén, március 3-án és 4-én választás lesz a Budapesti Ügyvédi Kamaránál. Az ügyvédi kar vezetőinek legitimitásához az eddigi gyakorlathoz képest nagyobb arányú választási részvétel lenne kívánatos.

A jelölés után a lehetséges vezetők személye a kar tagjai előtt ismert. Ismert a jelöltek - így az elnökjelöltek - életútja és programja is. Tisztelt Kollégáim döntése így felelősen hozható meg, ezért a véleménynyilvánítás alapja ezen tudás és nem valamely feltételezés lehet.

Biztos vagyok abban, hogy a választásokon Tisztelt Kollégáimat

  • a hagyományok megőrzése mellett egy, a kor követelményeihez igazodó kamara igénye,
  • az ügyvédi hivatás iránti elkötelezettség,
  • a szakmai tudás és tisztesség biztonságára törekvés és
  • az ügyvédség, mint egység érdekképviseletének biztosítása vezérli.

Meggyőződésem szerint ez, és nem valamely - akár életkor, akár más szempont alapján kialakított - csoporthoz tartozás kell, hogy a kamara közeljövőjéről alkotott választási döntést determinálja.

Kérem Tisztelt Kollégáimat, a kamara jövendő négy évének vezetői és vezető testületei számára magas arányú szavazati részvételükkel adják meg a választói bizalom tudatában végezhető munka biztonságát!


Tisztelettel:

Dr. Bárándy Péter





lképzelések a Budapesti Ügyvédi Kamara működéséről

I.

Örömmel olvastam a minap egy közvélemény-kutatásban, hogy a különböző hivatásrendek tagjai közül az ügyvédek társadalmi megítélése igen kedvező. Presztízsük sok, egyébként igen tiszteletreméltó foglalkozást gyakorló személy megítélésnél kedvezőbb.

II.

Nem találunk a társadalmi működésben olyan jelentősebb területet, ahol az ügyvéd ne lenne jelen. A magyar ügyvédnek meg kell jelennie az Európai Unió más tagországaiban, csakúgy ahogyan ezen tagországok ügyvédei is megjelentek Magyarországon.

A Budapesti Ügyvédi Kamarának - megőrizve több mint egy évszázados hagyományait - ezen értékekre építve képessé kell válnia új feladatainak ellátására.

Biztosítania kell, hogy az egyébként erősen rétegződött ügyvédség közös érdekeit tudja érvényre juttatni, a tagságon belüli feszültségek kialakulását pedig elkerülje. Elő kell segítenie, hogy a fejlődés fő sodorvonalába került irodák működése kiteljesedhessék, a "hagyományos" ügyvédi praxist folytatók működési és jövedelemszerző lehetőségei pedig adottak legyenek.

A kamara érdekérvényesítő szerepe e célok által vezéreltetve a szakpolitikában is - így kiemelten a jogalkotás körében - úgy kell, megerősödjék, hogy eközben - mint az eddig is történt - távol maradjon a pártpolitikai hatásoktól, megőrizve ezzel az ügyvédtársadalom egységességét. Az érdekérvényesítési munka során elő kell segíteni az új munkaterületek megszerzését és őrködni kell afölött, hogy a hagyományosakat ne veszítsük el. Nem megengedhető, hogy az ingatlan-forgalom és az okiratszerkesztés szegmensében esetlegesen más hivatásrend tagjai az ügyvédek sérelmére szerezzenek plusz jogosítványokat. Ezzel ellentétes tendenciának kell érvényesülnie, például az ügyvédek által szerkesztett okiratok hitelességének elismertetése és végrehajthatósága tekintetében.

Biztosítanunk kell annak reális lehetőségét, hogy kamaránk tagjai - ahogyan ez már viszonosan működik - külföldön is elfogadottakká váljanak ottani munkájuk során.

Úgy vélem, e tekintetben különös figyelmet kell fordítani a szomszédos országokban élő potenciális ügyfelek igényeinek kielégítésére.

A külkapcsolatok kiemelt és új jelensége az Európai Unión belüli mozgás, és annak felismerése, hogy az Unión belül a jog és a jogász szerepe nagymértékben fölértékelődött. Ez újabb lehetőségeket biztosít a magyar ügyvéd számára is, aki bátran elfogadhatja, hogy az Unión belüli mozgásnak egyre kevésbé gátja a nyelvi vagy kulturális határ. Mindazonáltal e lehetőségek elősegítése oktatással és kapcsolatépítéssel úgyszintén a köztestület feladata.

III.

A kamara egyik legfőbb "szolgáltatása", hogy gondoskodjék arról, - kölcsönvéve az 1998. évi XI. törvény 13. § § (4) bekezdés f) pontjának szóhasználatát -tagjai olyan személyiségek legyenek, akik életmódjuk és magatartásuk folytán az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemesek. Ehhez természetesen nemcsak a fegyelmi jogkör következetes gyakorlása szükséges, hanem a minőségi fölkészülés folyamatos biztosítása is:

  • Az ügyvédi létszám nem limitálható adminisztratív eszközökkel, ugyanakkor a szakvizsga rendszere átalakítható és átalakítandó avégett, hogy a hivatás gyakorlói a hivatás szabályaival bizton tisztában legyenek. Az egyik alternatíva, hogy az egységes szakvizsga rendszerének fölszámolásával csak az válhasson ügyvéddé, aki az ügyvédi, jogtanácsosi szakvizsgát letette.
    A másik alternatíva: az egységes szakvizsga rendszerének fenntartása mellett annak megkövetelése, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlásának szabályaiból külön - szakvizsgaszintű - vizsgát tegyen a fölvételét kérő.
  • Meg kell oldani az utánpótlást jelentő ügyvéd-jelöltek képzését, a jogi karok bevonásával oktatási központokat kell létrehozni, ahol a jelölti képzésben e karok oktatóin túl, a hivatásukat magas szinten gyakorló ügyvédek is tanítsanak.
  • Lehetőséget kell adni, de számon kérhetővé is kell tenni, hogy az ügyvédek képzettsége mindenkor korszerű legyen. Az életkori és tapasztalatbeli sajátosságok érzékeny figyelembevételével kreditrendszerben vagy más módon ennek megoldását meg kell találni.

IV.

A kamara feladata, hogy megfelelő mértékben gondoskodjék a tagjaival kapcsolatba került ügyfelek anyagi biztonságáról. Ezért kötelező a felelősségbiztosítás. E felelősségbiztosítás összeghatárát azonban az európai standardokhoz kell közelíteni. Itt kell arra utalni, hogy csupán az ilyen feladatok költségei, a kamarai okszerű működés költségei és a kialakítandó - kiegészítő - szociális háló kiadásai szabhatják meg a kamarai tagdíj mértékét. A tagdíj azonban nem működhet quasi szűrőként, nem lehet eszköze az ügyvédi létszám korlátozásának.

Kamaránknak már csak azért is, hogy a jogalkotás folyamatában mind többen és mind felkészültebben vehessenek részt az ügyvédek, biztosítania kell a szakmai tagozatok működését. A szakmai körökön kívül az önszerveződések támogatása szükséges, annak biztosítása mellett azonban, hogy a kamara tagjainak mesterséges széttagolódása ne következzék be.

E körben kiemelendő, hogy egy hivatásrend tapasztaltabb tagjainak kötelezettsége az ifjabbak támogatása, a tananyagból meg nem szerezhető tapasztalatok átadása. Úgy gondolom, helyes lenne az ilyen jellegű önszerveződés kiemelt támogatása.

V.

Az itt körülírt feladatok ellátásához nagy múltú kamaránk átgondolt átalakítására is szükség van. Természetes az, hogy a működésért alapvetően a választott tisztségviselők felelősek, ugyanakkor ki kell alakítani egy stabil hivatali szervezetet, amelyben nyomon követhető hierarchia jön létre, mely a feladatkörök és felelősségek áttekinthető rendszerét eredményezi.. Meggyőződésem szerint szükséges, hogy a kamarai hivatalt hivatalvezető tartsa kézben. Csak az ilyen hivatali működés eredményezheti az elérhetőség biztonságát, az interaktív információs kapcsolat épségét a kamara és az ügyvédek között.

VI.

Az itt leírtak azokat az elképzeléseket tartalmazzák, amelyekből inkább egy szemléletre lehet következtetni, mintsem programpontok összességének tekinteni. Célom az volt, hogy a tavaszi kamarai választások során meghozandó döntésekhez az egyik elnök-jelöltként - így tehát személyre lebontva információkat biztosítsak.


Kartársi tisztelettel:

Dr. Bárándy Péter

Bárándy És Társai 2006 1137 Budapest Szt. István Krt. 18.
web by Pont ez